A szatmáriak ereje, kitartása, összefogása, és végül de nem utolsó sorban újjáépítő képessége nemcsak Romániát, de egész Európát lenyűgözte!
 

1970. május 14-e Szatmárnémeti legnagyobb természeti katasztrófájára emlékeztet bennünket, ugyanakkor az újjászületés, az együttérzés és a szolidaritás szimbóluma is. A szatmáriak ereje, kitartása, összefogása, és végül de nem utolsó sorban újjáépítő képessége nemcsak Romániát, de egész Európát lenyűgözte!
52 évvel ezelőtt Zutphen és Wolfenbüttel azonnal a támogatásunkra siettek, és őket is lenyűgözte az a mentalitás, amit ma "szatmári szellemiségnek" nevezünk.
Ma rajtunk a sor, hogy segítsünk. Több mint fél évszázad elteltével kárpátaljai testvéreink vannak nehéz helyzetben, a szatmáriak pedig nem felejtették el azt, ami velük történt, és tisztában vannak azzal, hogy bajban ismerszik meg a barát. Ahogy annak idején Wolfenbüttel és Zutphen, úgy most Szatmárnémeti, és a szatmári polgárok siettek testvérvárosaink, Beregszász és Ungvár segítségére. Több száz szatmárnémeti adományozott az alapvető szükségleti cikkeket, amelyek hála Istennek szerencsésen célba is értek. Nehéz időket élünk, de bátornak és összetartóknak kell maradnunk, mert az ellenségeskedés csak bajt hoz ránk. Ahogy ezelőtt 52 évvel, fogjunk össze most is, és építkezzünk. Ha kell, segítsünk egymásnak, hiszen jó érzés azt tudni, hogy a bajban nem vagyunk egyedül.

Az 1970-es árvíz 56 halálos áldozatának tiszteletére új emléktáblák kerültek a Május 14. téren álló emlékműre. Emlékeznünk és tisztelegnünk kell az 52 évvel ezelőtti katasztrófa hőseinek emléke előtt, hiszen az életüket kockáztattak embertársaikért, tetteik pedig napjainkban is példaértékűek.