A Lövölde-kertet, régen ugyanis így hívták a Kossuth-kertet, azért alakították ki, mert a 18. század végén az itt élő emberek egyre nagyobb érdeklődést mutattak a lövészet iránt. Ahhoz, hogy a lőgyakorlatokhoz, lövészversenyekhez szükséges pályákat, infrastruktúrát biztosítani lehessen, megépült a Lövőház, a városi gőzfürdő és vendéglő, míg a kertben lévő tó közepén egy szökőkút is helyet kapott.

A Kossuth-kert kialakítása 1896-ban kezdődött Johann Heim hamburgi születésű kertész tervei alapján, aki kertterveivel nemzetközi díjakat nyert.

A parkot 1920-ban átnevezték Római kertnek, a második világháború után ismét Néppark lett, 1976-ban pedig a kommunista időkben rendezett ünnepségek helyszínéül szolgáló Tűzoltópark lett belőle. 

1989-től a park elnevezése Római kertre, később Római/Kossuth-kertre módosul. A Kossuth-kertben található közfürdő épülete az egyetlen, amely napjainkig fennmaradt. A ma Zöld Házként ismert műemlék épület találkozóknak, kisebb konferenciáknak és megbeszéléseknek ad otthont.

A Kossuth-kert naponta vonzza a látogatókat a város minden szegletéből, egyesek sétálni, mások mozogni vagy egyszerűen csak pihenni térnek be ide.